Vidám, vidámság
Vidám, vidámság A vidámság Isten népe életének fontos tartozéka. Isten az embert örömre teremtette. A vidám szív a bánatos lélek legjobb orvossága (Péld 17,22). Ezért a csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe (Péld 15,15). A Préd 3,4 szerint nem csak a sírásnak van meg az ideje, hanem a nevetésnek is. Arra is rájött a prédikátor, hogy nincs jobb dolog annál, mint ha örül az ember (Préd 3,12; vö. 3,22; 8,15). Ennek ellenére tudja azt is, hogy a vidám élet is telve van hiábavalósággal (2,2; 7,4).
A győztesen hazatérő Sault nagy vigassággal fogadják az eléje vonuló asszonyok (1Sám 18,6). Ugyanígy örültek a zsidók, amikor meghiúsult Hámán gonosz terve (Eszt 8,16). A hamis örvendezést Isten hamar gyászra változtatja (Ézs 22,12k). Amikor Isten ítéletet tart a világ fölött, akkor száműzve lesz minden vidámság (Ézs 24,11; vö. Jer 7,34; 48,33).
