Zsoltárok H. mizmór, a z-m-r »húros hangszeren játszani« igéből. G. pszalmosz, a pszalló »húrokat pengetni« igéből. A hangszer neve: pszaltérion, ebből ered a legtöbb európai nyelv »zsoltár« elnevezése. Az ÓSZ-ben ezeket az énekeket töhillimnek, vagy töfillótnak nevezik (ld. pl. Zsolt 72,20; 145,1), ami tulajdonképpen »imádság«. A zsoltárok tehát emberi válaszok mindarra, amit Isten a történelemben tett Izráellel, az egyes emberrel, vagy az egész világgal. Bennük az élet tükröződik a maga sokszínűségében. Hallunk elnyomatásról, kilátástalanságról, megmentésről és szabadulásról. Megjelenik a történelem a világ teremtésétől a világ végéig, amikor majd eljön Isten, hogy megítélje a földet. De ugyanúgy helyet kap bennük az egyén öröme és szenvedése, kétségbeesése és bizalma, félelme és reménysége.
Zsoltárok a Zsolt könyvén kívül is előfordulnak a B-ban (2Móz 15,1-9; 1Sám 2,1-10 stb.). A zsidóságban a zsoltárköltészet tovább folytatódik (Qumrán: Hodajot; Salamon zsoltárai). Az ÚSZ különösen az írásbizonyítékok használatakor (Lk 24,44; ApCsel 1,20; 13,33), valamint a parainézisekben említi a zsoltárokat (Ef 5,19; Kol 3,16). (Ld. még ZSOLTÁROK KÖNYVE)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.