Gamáliel
Gamáliel – ('Isten jutalmaz') tekintélyes jeruzsálemi írástudó farizeus és törvénytanító, a neves Hillel rabbi unokája; a Bibliában (ApCsel) is szerepel. A főtanácsban ellenezte, hogy a Jézus nevében prédikáló és csodákat mívelő apostolokat zaklassák, mondván: „Ha emberektől van e dolog, semmivé lesz, ha pedig Istentől van, ti fel nem bonthatjátok azt.” Pál büszkén hivatkozott rá az ellene felzúdult zsidók előtt, hogy „~ lábainál tanulta az atyák törvényét”. – Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. középkori gyűjteményében ~t szentként említi, aki eltemette István vértanút. Werfel Pál a zsidók között c. drámájában ~ afféle biztos közép, akivel a címszereplő előbb, fanatikus ifjú korában, júdaista vakbuzgósága miatt kerül ellentétbe, megtérése után viszont azért, mert Jézus nevében (bár az ő evangéliumi kijelentéseivel nem egészen összhangban) mindenestül elveti a Törvényt és a hagyományokat.
