Jehu
Jehu2 – ('Ő az Úr') próféta Izraelben, Hanáni fia (1Kir). Megjövendölte Bása királynak, hogy bálványozása és Jeroboám1 családjának kiirtása miatt megbünteti az Úr, s az ő családját is el fogja törölni; ez Ela uralmának végén teljesedett be. – Az izraeli királyok történetének első évszázada alatt szinte menetrendszerűen bekövetkező, családirtással egybekötött trónfosztásokat (lásd még Jehu1) a Szentírás minden esetben a kárvallottak elődjére kimondott isteni átok, ill. az ezt bejelentő prófétai jövendölés (lásd még Áhija, Illés) beteljesüléseként értékeli. Mindezek mögött az a késői keletű papi szemlélet áll, amely szerint a Jahve-kultusznak a jeruzsálemi szentélyen kivüli minden formája kárhozatos – Izraelnak állami önállósága szempontjából viszont megkerülhetetlen szükségszerűség volt saját szentélyt állítani. Ezt Jeroboám meg is tette Bételben, s minden utódja vagy itt, vagy Szamariában áldozott, amiért el is nyerték a szentírási szerzők egyöntetűen kárhoztató minősítését.
