József
József1 – héberül Jehószif ('meggyarapít az Úr'), Jákob1 tizenegyedik fia, s az első, aki a kedvenc feleségtől, Rácheltől született. Idős apja mérhetetlenül elkényeztette a csinos és okos fiút, bátyjai ezért meggyűlölték; meg akarták ölni, s egy kiszáradt verembe vetették, majd inkább eladták izmaelita kereskedőknek, s apjuknak azt hazudták, hogy fiát vadállat tépte szét. ~ Egyiptomban rabszolgaként került Putifár testőrparancsnok házához. Az ügyes és megnyerő ifjúra ura hamarosan egész házát rábízta, de Putifárné belészeretett a szolgába, és mivel ~ nem volt hajlandó Isten parancsa és gazdája bizalma ellen véteni, megrágalmazta őt férje előtt, hogy az erényére tört. Putifár börtönbe vettette a vélt bűnöst. ~ utóbb sikeresen megfejtette a Fáraó jósálmát, megjövendölve a közelgő hét bő termésű, majd a hét ínséges esztendőt, ezért kiszabadult, és az uralkodó magas méltóságra emelte, a királyi gabonaraktárak főfelügyelőjévé tette. A hét bő esztendő alatt ~ felvásárolta urának a termést, majd a szűk esztendőkben nagy haszonnal eladta. Az éhínség idején Jákob fiai is eljöttek gabonát vásárolni, de az előkelő egyiptomi úrban nem ismerték fel testvérüket. ~ előbb próbára tette apjuk iránti odaadásukat, majd megismertette magát, és egész családját Gósenben telepítette le, bőkezűen gondoskodva róluk. Így került Izrael népe Egyiptom földjére (lásd Mózes). ~ Aszenetet vette feleségül, és tőle született fiai, Manassze1 és Efráim egy-egy zsidó törzs névadó ősei lettek. – A józsefi életpálya (zsidó férfiú egy nagyhatalom uralkodójának első számú bizalmasává emelkedik) a szentírási könyvekben több párhuzamot ihletett (lásd Dániel, Ahikár, Mardókeus, Nehemiás). A midrásirodalom főként ~ és Putifárné kalandját színezte ki, leírva az asszony különféle mesterkedéseit s az isteni intelmeket, amelyek az ifjút felvértezték a csábítás fondorlatai ellen. Az ókeresztény atyáknál ~ Jézus előképe (mélyre száll - feltámad - népe segítője lesz). Mivel a ~-történetet Mohamed próféta belefoglalta a Koránba, foglalkoztak vele az iszlám jeles költői is, különösen perzsák (Amani, Firdauszí, Dzsámi), a szerelmi, ill. csábítási történetet állítva a középpontba. A középkori mirákulumok ugyancsak főleg a Putifárné-epizóddal vagy ~ eladásával foglalkoztak és az ártatlanság diadalát illusztrálták általuk. Grimmelshausen és Zesen (XVII.sz.) az ókori patrisztikai hagyomány nyomán krisztusi figurát kreáltak ~ből. A következő századot eleinte inkább ~ udvari karrierje vagy államférfiúi ténykedése érdekelte, később a monda érzelmes mozzanatai kerültek ismét előtérbe. – Minden előzménynél komplexebb, egyetemesnek mondható koncepció alapján formálta meg a figurát Thomas Mann József és testvérei c. nagy regényében. ~ jelleme a fejlődés nagyívű útját járja be: éles eszű és felvágott nyelvű, elkényeztetett és öntetszelgő kópéból, azaz a naiv művészből fejlődik önmaga sorsának és környezetének szuverén alakítójává. A „mítoszok szélhámosa” ő, ahogy az író maga jellemezte, tudatosan éli át és játssza meg a keleti mitológiák kínálta isten-szerepeket és -helyzeteket, elsősorban a meghaló–feltámadó istenekét, amilyen Tammuz, Adonisz és Ozirisz. Az utóbbival való kapcsolatát azzal is hangsúlyozza, hogy Egyiptomba érve Ozarszifra változtatja a nevét. Az úrnője szerelmi zaklatásával szembeszegülve Gilgamesnek látja magát, aki Istár istennővel viaskodik. Amikor „szűzi születéséről” beszél ~, szellemes anakronizmussal a jóval utóbb hozzá kapcsolódott Jézus-analógiát is elővételezi. A maga gyakorlatias módján azért továbbviszi apjának s dédapjának „Isten-gondját” is, elsősorban azáltal, hogy mély meggyőződéssel vallja önnön kiválasztottságát, s mindenben igyekszik „segíteni” Istennek, hogy az ő felemelésére irányuló terveit végbevihesse. – A középkorban főleg katedrálisok domborművein és üvegablakain, mozaikokon leginkább a Jézus-reminiszcenciák jegyében jelenítik meg József történetének epizódjait, ezek közül is felemelkedését a veremből ill. a börtönből mint az Üdvözítő feltámadásának ószövetségi előképeit. A reneszánsz és a barokk festők számára a legvonzóbb mozzanat a csábításé: a köntösét hátrahagyó ~ menekül a felhevült Putifárné szorításából (lásd ott). Más, gyakrabban megfestett témák: ~ álmait meséli (Raffaello, Rembrandt), testvérei eladják (Grimaldi, Ferenczy Károly), ~ álmot fejt a börtönben (Strozzi, Ribera, Rembrandt), ~ megfejti a fáraó álmát (Raffaello, Rembrandt), ~ gabonát oszt (Ghiberti domborműve), ritkábban: megismerteti magát testvéreivel, apját bemutatja a fáraónak. – A zene világában ~ és testvérei találkozása a tárgya egy Händel-oratóriumnak és egy Méhul-operának, míg a Hoffmannsthal szövegére készült József-legenda, R. Strauss zenéjével, szimbolikusan ábrázolja a hős végtelenre törését; fogságából angyal szabadítja meg, szép rágalmazója pedig a gyöngysorával fojtja meg magát. ~ történetét musical formájában dolgozta fel Webber (József és a színes szélesvásznú álomkabát). 
[II. B3]
)
[II. B3]
