Júdás
Júdás1 – (a Júda név görögös formája, a.m. 'áldás') a Makkabeusok egyike, Mattatiás harmadszülött fia (1Mak, 2Mak). Valószínűleg ő szerezte harcias lényével a Makkabi ('pöröly') melléknevet, ami aztán testvéreire, sőt egész mozgalmukra kiterjedt; ennélfogva őt magát is emlegetik Makkabeus ~ néven. Apja halála után, aki bátor kiállásával az első ösztönzést adta a zsidó vallást elnyomó szeleukidákkal szembeni ellenállásnak, ~ Micpában megszervezte a fegyveres felkelést. Emmausznál és Bét-Szurnál jelentős győzelmeket aratott, felszabadította Jeruzsálem nagy részét, és a pogány kultusszal megszentségtelenített Templomot újra felszenteltette (Kr.e. 164); ennek emlékére ülik a zsidók máig a Hanukka ünnepét. A későbbiekben ~ változó sikerű harcokat vívott; Rómát is igyekezett szövetségesnek megnyerni. Az Eleaza melletti csatában súlyos vereséget szenvedett, s maga is elesett; a felkelés ügyét öccse, Jonatán2 vezette tovább. – Rubens és Cignaroli festményein az elesett bajtársaiért imádkozó vezér látható. – A hős vezér alakjának Händel állította a legnagyszerűbb zenei emlékművet Júdás Makkabeus c. oratóriumában; a mű híres győzelmi kórusa a zeneszerzőnek talán legnépszerűbb melódiája. 1877-ben Rubinstein operát írt A Makkabeusok címen.
