Káleb
Káleb – ('ugató') júdabéli férfiú, egyike a tizenkét kémnek, akiket Mózes előre küldött Kánaán kifürkészésére (Szám). A visszatérők többsége riasztó képet festett az ott várható veszedelmekről, a kánaáni városok bevehetetlenségéről; egyedül ~ és Józsue bizonygatták, hogy az Úr segítségével legyőzhető minden akadály. Az elcsüggedt nép lázadásba tört ki, Mózest és támogatóit már a megkövezés fenyegette, amikor az Úr kinyilvánította fenségét: Józsuénak és ~nek kiállásukért megígérte, hogy az akkor élők közül senki más, csak ők ketten léphetnek be az új hazába. ~ utódai, a kálebiták Hebronban és környékén telepedtek le.
