Lót
Lót – ('lepel') a mezopotámiai Hárán fia, s unokaöccse Ábrahámnak, akivel együtt települt át Kánaánba (Ter). Pásztoraik sokat viszálykodtak egymással a legelők és kutak miatt, ezért a rokonok különváltak, s ~ Szodomában telepedett meg. Egy ízben betörő idegen királyok (lásd Kedorlaomer) hadai fogságba hurcolták ~ot, de nagybátyja kiszabadította (lásd Melkizedek). Utóbb lakóinak bűnei miatt az Úr pusztulásra ítélte Szodomát, s két angyalát ~hoz küldte, hogy a közelgő veszedelem előli menekülésre biztassák. Szodoma férfi lakói ekkor a házra törtek, hogy „a szép ifjakon” erőszakot tegyenek. (Ezért hívják a férfi homoszexualitást egyes nyelveken szodomiának, bár másokon, így magyarul is, a szó állatokkal való fajtalankodást jelent.) ~ a feleségével és két lányával menekült; a várost tüzes kéneső pusztította el, és ~ asszonya, aki az isteni tilalom ellenére hátranézett, sóbálvánnyá (kősóoszloppá) vált. ~ lányai azt hitték, hogy az egész világ elpusztult, ezért apjukat lerészegítették, és egymás után vele háltak, hogy az emberi nemet fenntarthassák. A vétkes nászból egy-egy fiu született, Moáb és Ammon, akiket a zsidók hagyománya a velük ellenséges két nép, a moabiták és ammoniták őseinek tett meg. – A középkori művészetben főképp Szodoma pusztulása volt kedves téma mint az Utolsó ítélet előképe; ezeken az ábrázolásokon ~ és családtagjai csak mellékalakokként szerepeltek. A reneszánsz és a barokk festőket sokkal inkább izgatta az apa és lányai perverz nászában rejlő (nem is nagyon rejlő!) bizarr erotika. Tintoretto, Veronese, Lucas van Leyden, Carracci, Reni, Rembrandt, Vouet, Sigrist és több száz más művész képein a fonák családi idilltől a ledér bacchanáliáig terjed a jelenet hangulatának skálája. 
[II. A3]
)
[II. A3]
