Timóteus
Timóteus – görögösen Timótheosz ('istentisztelő') lisztrai ifjú, pogány görög apa és egy Euniké nevű zsidó asszony fia (ApCsel). Pál első apostoli útja alkalmával térítette meg ~t, második útján pedig már kísérőül vette maga mellé; a környéken élő zsidókra való tekintettel körülmetéltette. Az ifjú mind a második, mind a harmadik útján elkísérte az apostolt s vele munkálkodott, illetve Pál küldötteként keresett fel távolabbi gyülekezeteket. Pál hat levelének bevezetésében szerepel mint az apostollal (és Szilásszal) együtt a levél küldője, amiből elképzelhető, hogy ~ is részt vett a levelek megfogalmazásában. Pál nagyrabecsüléssel és gyengéd szeretettel írt róla több alkalommal, legönzetlenebb s legügyesebb munkatársának nevezte. Az újszövetségi kánon két hozzá intézett páli levelet is őriz (1Tim, 2Tim), amelyek az egyházszervezéssel és a tévtanítók elleni fellépéssel kapcsolatos tanácsokat tartalmaznak, ezért pasztorális leveleknek nevezik őket (a Tituszhoz szólóval együtt). Ma már eléggé általános nézet, hogy ezek a levelek jóval későbbi időkben íródtak, ám lehetséges, hogy egyes részleteik valóban Páltól erednek, pl. az, amelyben a szerző azt tanácsolja kedves tanítványának, hogy gyengélkedő gyomrára való tekintettel ne tartózkodjék a bortól. A hagyomány szerint ~ később Efezus püspöke lett.
