Anna Perenna
Anna Perenna – anyóka a Róma környéki Bovillaeben, aki három napon át a maga sütötte lepénnyel táplálta a római plebejusokat, amikor azok tiltakozásuk jeléül kivonultak a Szent Hegyre (lásd Menenius Agrippa). Ő tette ily módon lehetővé, hogy a minden élésből kifogyott tiltakozók kitartsanak, és mozgalmukat sikerre vigyék. Ezért amikor a plebejusok és a patríciusok kiegyeztek, Anna emlékét megörökítették, s utóbb istennőnek kijáró tisztelettel övezték; ekkor kapta nevéhez a Perenna, azaz 'örök' elemet. – Ez Livius széltében ismert változata; a Római naptárban Ovidius más mondát ad elő. Eszerint ~ azonos Dido nővérével, Annával, aki húga halála után Iarbas üldözése elől Latiumba, Aineiaszhoz menekült. Itt viszont Lavinia féltékenysége fenyegette, ezért nimfává, ill. istennővé változott, s így lett „örök”. A név ilyen etimológiája egyébként téves, a név etruszk eredetű, ~ alighanem földistennő volt eredetileg.
