Danaosz
Danaosz – a görög mondákban argoszi király, Bélosz1 egyiptomi király fia. Eredetileg Libiában uralkodott és ötven lánya volt. Fivére, Aigüptosz egyiptomi király azt követelte tőle, hogy ezeket a lányokat az ő ötven fiával házasítsa össze. ~nak nem tetszett a terv, de amikor bátyja haddal fenyegette, lányaival, a Danaidákkal hajón Argoszba, ősanyjuk szülővárosába menekült, ahol befogadta őt Pelaszgosz király. Aigüptosz és fiai ide is eljöttek, megostromolták Argoszt, s a harcban Pelaszgosz is elesett. Utódjául ~ választották meg Argosz lakói. (Más hagyomány szerint Argosz királya Gelanór volt, és ő isteni jósjel alapján mondott le a trónról a jövevény javára.) ~ végül mégis kénytelen volt beleegyezni a tömeges menyegzőbe, de lányainak meghagyta, hogy férjeiket öljék meg a nászéjszakán. Ezek egy kivételével (lásd Hüpermésztra) teljesítették is az apai parancsot; ezért azzal bűnhődnek az alvilágban, hogy egy feneketlen korsóba kell szüntelen vizet hordaniuk (lásd még Amümóné). ~ idő múltán egyetlen életben maradt veje, Lünkeusz1 követte a trónon, egyesek szerint erőszakos, mások szerint békés körülmények között. Maga ~ névadója lett a danaoszok népének; a homéroszi korban és a rómaiaknál ez nemcsak az argosziakat, hanem az akhájokat ill. görögöket általában is jelentette. – A menekülők argoszi fogadtatásáról szól Aiszkhülosz tragédiája, az Oltalomkeresők. A férjgyilkos asszonyok bús alvilági sorsát festi Babits A danaidák c. korai versének vízhömpölygés-ritmusú soraiban. Ez a téma több ókori művet, pl. egy gyönyörű domborművet, ill. Rodin egy szobrát és Salieri operáját ihlette. 
V A2
)
V A2
