Hermész
Hermész – az olümposzi istenek egyike, Zeusz fia, anyja a Néréiszek közül való Maia volt. Az arkádiai Külléné barlangjában született, és már élete első napján furfangosan ellopta Apollón gulyáját; a kárvallottat a maga feltalálta, teknőchéjból készült lanttal kárpótolta. Apjának hírvivője és utasításainak végrehajtója lett, segítette más fiait (Arészt, Dionüszoszt, Perszeuszt, Héraklészt), utasítására megölte Argosz1t és feltámasztotta Pelopszot. Az ő fia volt Pán Drüopé nimfától és Hermaphroditosz Aphroditétől; halandó nőkkel nemzette Evandert, Autolükoszt, Mürtiloszt és Kephaloszt; egyes mondák szerint ő volt Szilénosz és a szatüroszok apja is. A vándorok és kereskedők védnöke lett, sőt az ügyes tolvajoké is; atléták verseny előtt az ő segítségét kérték, és ő vezette a holtak lelkét az alvilágba. Egyéb tetteire, kapcsolataira nézve lásd Abdérosz, Aszkalaposz, Delphüné, Drüopé, Hürieusz, Thanatosz, Tüphón. – Homérosz két himnusza, Alkaiosz verse, Horatius több ódája szólt róla az ókorban. – Vázákon, falfestményeken ~ kalpaggal és szárnyas saruval ábrázolták. Praxitelész szép márványszobrán a gyermek Dionüszoszt tartja a karján, s maradt fenn róla sok más ókori szobor is, ezek mind atletikus termetű szép férfinak mutatják. Egyszerűbb szobrai, a csak a fejrészen kifaragott hermák útelágazásoknál álltak. Sok újkori festményen is látható ~, többek közt Correggio, Tintoretto, Veronese, Claude Lorrain, Rubens és Turner vásznain. 
II A3, III C3, IV A3, VI A2
)
II A3, )
III C3, )
IV A3, )
VI A2
