Moirák
Moirák – az emberi sors, a végzet istennői, Zeusz és Themisz lányai, bár egyes szerzők ennél ősibb eredetet tulajdonítottak nekik; nevük részt jelent, vagyis a sorsot, amely az egyes embereknek osztályrészül jut. Homérosz még csak egy Moirát említ, de Hésziodosz óta hármat ismerünk, s ő adta meg a nevüket is: a később kikristályosodott felfogás szerint Klóthó ('szövő') fonja az emberi élet fonalát, Lakheszisz ('osztó') gombolyítja, Atroposz ('megkerülhetetlen') pedig elmetszi a halál pillanatában. Hasonló szerepet töltenek be a latin Párkák (Parcae) és a skandináv nornák. Komoly, sőt komor arcú nőknek képzelték őket, s attribútumaik guzsaly, tekercs, ill. mérleg volt, utóbb Lakhesziszt ollóval és homokórával ábrázolták. Újkori ábrázolásaik között egyedül áll Sodoma festménye, amennyiben tetszetős, ruhátlan ifjú nőalakoknak mutatja a sors istennőit. Az általánosabb felfogásnak megfelelően, sötét köntösű, idősebb nőknek festette meg őket Correggio, Rubens, Bellotto és Goya. 
II C1
)
II C1
