Pelaszgosz
Pelaszgosz1 – argoliszi király, Phoróneusz és Kerdó fia, de lásd Aszóposz. Egyesek szerint ő alapította Argosz városát; Aiszkhülosz Oltalomkeresők c. tragédiájában ő az az argoszi király, aki befogadja Danaoszt és leányait. Amikor Démétér szerte bolyongott lányát keresve, őt is ~ fogadta be; hálából az istennő megtanította a búzatermesztés titkára, s ezt az ismeretét ~ utóbb el is terjesztette az emberek között. – Neve alapján ~ annak a népnek, a pelaszgnak az ősapja, amely a görög törzsek érkezése előtt lakta Hellaszt. (Melléknévként 'ősi' értelemben is előfordul, vagy egyszerűen görögöt jelent.) Ilyen nevű hérosz egyébként más vidékek hagyományaiban is előfordul, és fontos szereplője az ősi „pelaszg” teremtésmítosznak (lásd Eurünomé2); ~ alakja viszont szemlátomást átvette mások vonásait, Démétérrel való kapcsolata és a búzatermesztésben vitt szerepe pl. azonos Keleosz eleusziszi királyával ill. Triptolemoszéval. 
VIII B1
)
VIII B1
