Venus – a szerelem istennője a rómaiaknál, a görög Aphrodité megfelelője a Venus és Adonis című elbeszélő költeményben. Halálosan beleszeretett a szép ifjú Adonisba, és vele járt vadászni; Mars, a hadak istene féltékenységből vadkan alakját vette fel, és egy vadászat alkalmával megölte ifjú vetélytársát. A halott ~ az alvilágban Proserpina kedvese lett; Venus könyörgésére utóbb Jupiter engedélyezte, hogy az ifjú az év felét a föld színén, első kedvese mellett tölthesse. – Az ókorban is többször feldolgozott témát Shakespeare Ovidius nyomán írta meg, s költeménye csupán a szerelmes istennő reménytelen esdeklését és a végzetes vadászatot öleli fel a hosszú történetből. A tehetetlen vágytól gyötört, érett és tapaszalt asszony ékes szavakkal és erőszakos dédelgetéssel igyekszik megtörni a szűzies ifjú ellenállását, de csak egyre riadtabb viszolygást kelt a szemérmes sihederben, s szándéka ellenére valósággal belehajszolja a végzetes vadkanvadászatba. A tapasztalt asszony és a riadt kamasz konfliktusa Shakespeare leleménye, nem szerepel az ókori forrásokban, bár hasonlóra van példa (pl. Salmacis nimfa és Hermaphroditus vagy Echo és Narcissus). A tragikus végkifejlet ellenére a költemény hangvétele, az istennő és az ifjú replikáinak túlhajtottsága itt-ott a szerző vígjátékait juttatja eszünkbe.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.