Alföldy Jenő
Alföldy Jenő (Erzsébetváros, Erdély, 1904. jún. 18. – Bp., 1981. nov. 20.): orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1967). A bp.-i orvosi karon szerzett orvosdoktori oklevelet 1928-ban. Korábban az OTI-nál (Orsz. Társadalombiztosítási Igazgatóság) működött, majd 1930–1934 között a bp.-i Fülészeti Klinikán volt tanársegéd, ennek megszűnése után a Poliklinika fül-orr-gégészeti osztályára került, közben az OTI szakrendelőjében 1936-tól helyettes, 1942-től rendes főorvos lett. 1947-től a Poliklinikán, majd ennek jogutódjánál főorvos. 1961-től a Pécsi Orvostudományi Egy. Fül-Orr-Gége Klinikáján tanszékvezető egy.-i tanár, ahonnan 1974-ben vonult nyugalomba. 1966–1974 között a Magy. Fül-Orr-Gége Egyesület elnöke. Tudományos munkássága elsősorban a fülészet, a fülészeti bakteriológia, a daganatkérdés, a transzplantáció, a faringológia, a laringológia, az otológia és a plasztikai sebészet területét ölelte fel. Leírt új kórformákat (peritonsillitis detrituosa), új diagnosztikai eljárást dolgozott ki a csecsnyúlvány kopogtatásos és auszkultációs vizsgálatára. A gyors légcsőmetszés elvégzésére 1935-ben műszert szerkesztett, majd eljárást dolgozott ki az arcidegbénulás diagnózisának tökéletesítésére is. A pécsi klinikán a hallásjavító műtét kidolgozásában irányító munkát végzett. 1976-ban Kiváló Orvos címmel jutalmazták. 1975–1981 között a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos szaktanácsadója volt. 1977-től jelentek meg a Fül-Orr-Gégegyógyászatban A magyar és a nemzetközi fül-orr gégészet története c. vázlatai, dolgozott e szakterület részletes történetének megírásán. – F. m. Tracheotomia (Potondi Andrással, Bp., 1973).
