Alliquander Ödön
Alliquander Ödön (Nagyvárad, 1882. júl. 24. – Bp., 1954. okt. 26.): bányamérnök, bányajogi szakíró. A nagyváradi jogak.-n folytatott tanulmányai után a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk.-n bányamérnöki oklevelet szerzett (1908). Ezt követően mint bányaesküdt és bányabiztos rendészeti tevékenységet fejtett ki Ózdon, Rozsnyón, Zalatnán, majd Petrozsényben. 1917-től 1919-ig az erdélyi földgázkutatás és -termelés szervezésével foglalkozott, kezdetben a magyarsárosi üzemnél, majd a Magyar Földgáz Rt. bp.-i központjában. 1919-től ismét a bányahatóságnál teljesített szolgálatot. Petrozsényben, 1921-től Bp.-en a Pénzügymin.-ban, majd a Kereskedelmi és Iparügyi Min.-ban, 1933-tól min. tanácsos. 1945 után Debrecenben szénkormánybiztos, az elsők között munkálkodott a bányászat helyreállításában és a széntermelés megindításában. 1948-tól az Iparügyi Min.-ban a bányaügyi és földtani osztályt vezette, végül a Bányászati Kutató Intézet munkatársa volt. Sokrétű gyakorlati tevékenysége mellett az újabb kori m. bányajog egyik megteremtője volt. A Bányászati és Kohászati Lapokban évtizedeken át közölt adatai forrásértékűek. – F. m. Magyar bányajog (Bán Imrével és Tassonyi Ernővel, Bp., 1931); Magyarország bánya- és kohóipara az 1912 – 1926 években (Bp., 1931); Bánya- és kohóbalesetek elhárítása (Tassonyi Ernővel, Bp., 1934); Rotari fúrás (Bp., 1968).
