Alpári Gyula
Alpári Gyula (Dunaföldvár, 1882. jan. 19. – Sachsenhausen, 1944. júl. 17.): politikus, újságíró. 1902-ben kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalomba, cikkeket írt a Népszavába. 1903-ban lefordította P. Lafargue A gazdasági materializmus c. munkáját, 1904-től az Ifjúmunkás munkatársa, 1907-ben szerk. je. 1907-től a mo.-i ifjúmunkás-mozgalom vezetője; K. Liebknechttel együtt részt vett a Szocialista Ifjúsági Internacionálé stuttgarti alakuló kongresszusán, az antimilitarizmus c. téma előadója. Mint a bp.-i VI. ker.-i Népház könyvtárosa, vezette a harcot az MSZDP opportunista vezetősége ellen; ezért 1910. márc. 27-én a pártkongresszus kizárta a pártból. A II. Internacionálé koppenhágai kongresszusa a baloldal – Lenin, R. Luxemburg és C. Zetkin – szavazatai ellenére jóváhagyta a kizárást. 1911-ben a Szociáldemokrata c. folyóirat szerk.-je. A szociáldemokrata pártellenzék által kitűzött célt: a forradalmi párt megalakítását nem sikerült elérnie. Cikkei a baloldali szocialista Leipziger Volkszeitungban jelentek meg, így 1914 nyarán a háborút elítélő írásai is. A háborúban megsebesült. Üdvözölte az orosz, majd a m. forradalmat; megalakulásakor csatlakozott a KMP-hez. A párt vezetőinek letartóztatása (1919. febr. 22.) után az illegális Központi Bizottság tagja lett. A Tanácsköztársaság idején külügyi népbiztoshelyettes, Kun Béla munkatársa, a külföldi sajtótájékoztatás egyik irányítója. 1919 őszétől Csehszlovákiában részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának megszervezésében. Ott, majd Ausztriában, Németo.-ban, Svájcban és Franciao.-ban nagyobbrészt illegálisan tevékenykedett. Részt vett a III. Internacionálé kongresszusain, 1921-től 1932-ig Berlinben az Inprekorr (Internationale Presse Korrespondenz), Bázelben, Párizsban a Rundschau c. lapot szerk. 1940-ben Párizsban, ahol kommunista újságíróisk.-t is szervezett, a Gestapo letartóztatta. 1944-ben a sachsenhauseni koncentrációs táborban meggyilkolták. – M. Válogatott írásai (Aranyossi Magda bevezető életrajzával, Bp., 1960). – Irod. Komját Irén: A. Gy. (Csillag, 1954, 9. sz.); Aranyossi Magda: Nem tehettem másként (életrajz, Bp., 1957); F. Runge: Emlékezés A. Gy.-ra (Párttört. Közl., 1960. 3. sz.); A szabadság vértanúi (Bp., 1960); Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből (I. Bp., 1964). – Szi. Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1962); Szántó Zoltán: Vég és kezdet (Bp., 1964).
