Ambrózy György
Ambrózy György (Bp., 1927. jún. 3. – Bp., 1985. márc. 29.): orvos, ideg- és elmegyógyász, c. egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1973). 1951-ben diplomázott a bp.-i egy.-en. 195-ig segédorvos az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben, Horányi Béla neurológiai osztályán, majd a pszichiátriai osztályon. 1955-ben ideg-, 1973-ban elmeszakorvosi szakképesítést szerzett. 1957-től tanársegéd, 1977-től adjunktus a bp.-i egy. I. sz. Ideg- és Elmeklinikáján, 1977-től osztályvezető főorvos az István Kórház I. sz. idegosztályán. 1964-től a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának titkára, 1968–70-ben főtitkára, a IV. Psychiatriai Duna Symposium szervezője. 1983-tól a Pulai Neuropsychiatriai Symposiumok kuratóriumának tudományos tanácsadója. Elsősorban a rákbetegségek ideggyógyászati vonatkozásait vizsgálta. 1966-tól rendszeres konziliáriusa az Orsz. Onkológiai Intézetnek. Másik tudományos érdeklődési köre az agyi érbetegségek diagnosztikáj a és terápiája volt. 1985-ben Nemzetközi Rákkongresszust készített elő az USA-ban. Onkológiai előadásokat tartott Olaszo.-ban, Angliában, Lengyelo.-ban, Csehszlovákiában és Németo.-ban. Számos tudományos dolgozatából több külföldi szakfolyóiratokban jelent meg. Előadója volt az Orvostovábbképző Egy.-nek és tagja a szakvizsgabizottságoknak. 1978-tól tagja volt az Egészségügyi Min. Neurológiai Kollégiumának. 1981-től c. egyetemi tanár. – F. m. Az idegrendszer daganatos betegségei. Klinikai onkológia (szerk. Eckhardt Sándor, Bp., 1977).
