Andersen György
Andersen György (Bp., 1896. okt. 11. – Dreux, Franciao. 1975. szept. 25.): költő, újságíró, műfordító. Néhány évig a bp.-i egy. orvosi karán tanult, majd tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1922-től Olaszo.-ból küldött tudósításokat a Világ c. napilapnak, 1925-ben Franciao.-ban telepedett le, s a Világ és a Magyar Hírlap c. napilapok párizsi tudósítója lett. A II. világháború alatt a Magyar Függetlenségi Mozgalom lapjaiba írt. A háború után a Combat c. napilap külpolitikai rovatvezetője, ott dolgozott a lap megszűnéséig (1974. aug. 30.). Tanulmányai jelentek meg a Spectacles du Monde, a Revue Politique et Parlamentaire s az Historama c. folyóiratokban. Ő írta a m. irodalomról szóló cikket és a m. írók életrajzait a Grand Dictionnaire Larousse lexikonba. Franciára fordított Petőfi, Vörösmarty, Ady, Juhász Gyula verseiből. – F. m. Tovább (versek, Babits Mihály előszavával, Bp., 1920); Ölelés (versek, Bp., 1922); Csókok (versek, Bp., 1925); Beszélgetés az Úristennel (versek, Bp., 1926); La deuxième Guerre Mondiale (Paris, 1945). – Irod. Bajomi Lázár Endre: Emlékezés A. Gy.-re (Magy. Nemzet, 1978. szept. 25.).
