Arany Sándor
Arany Sándor (Mezőtúr, 1899. márc. 4. – Debrecen, 1984. febr. 16.): talajvegyész, Kossuth-díjas (1958), a mezőgazdasági tudományok doktora (1954). Tanulmányait a bp.-i műszaki egy.-en végezte, 1923-ban vegyészmérnöki diplomát kapott. Először a debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomáson dolgozott, majd tanársegédként a műegy.-re került ’Sigmond Elek mellé. 1926-ban Berkeleyben, majd Bonnban W. P. Kelley és H. Kappen mellett a szikes talajokkal és a talajsavanyúsággal kapcsolatos kérdéseket tanulmányozta. Hazatérése után a debreceni Gazdasági Akad. kémia tanszékét vezette, oktatott a debreceni Tisza István Tudományegy.-en is. 1945 után a Tiszántúli Talajjavító Vállalat talajlaboratóriumát, majd az Orsz. Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet debreceni talajtani osztályát vezette. A szikesedési folyamatok tanulmányozása, a szikes talajok javítása és mezőgazdasági hasznosítása területén végzett munkájával világszerte elismerést szerzett. A Hortobágyon a 20-as évek közepétől végzett talajfelvételei alapján megállapította, hogy a termőföld öntözéssel, lecsapolással, valamint mészadagolással javítható. Részletesen vizsgálta a cukorgyári mésziszappal végzett talajjavításoknál lejátszódó kémiai folyamatokat. Nevéhez kapcsolódott számos olyan módszer és minőségi mutató hazai bevezetése, melyet ma is használnak a szikes talajok vizsgálatánál (pl. Arany-féle kötöttségi szám, KA). Aktívan részt vett a nemzetközi tudományoséletben; 1926-tól a II. világháború kitöréséig a Nemzetközi Talajtani Társaság Szikes Albizottságának elnöke volt. Eredményeit mintegy 100 tudományos közleményben ismertette. – F. m. A hortobágyi szikes legelőkön végzett talajfelvételek (Kémiai Közl., 1926); A cukorgyári mésziszap talajjavító hatása (Kémiai Közl., 1926); A nagy-Alföldön gyakorlatilag alkalmazott szikes talajjavító eljárásokról (Mezőgazd. Közl., 1930); Szikes talajok vizsgálata (Ballenegger Róbert-Mados László: Talajvizsgálati módszerkönyv c. munkájában, Bp., 1944). – Irod. Ballenegger Róbert-Finály István: A magyar talaj tani kutatás története 1944-ig (Bp., 1963); Filep György: A. S. 80 éves (Agrokémia és Talajtan, 1978. 1–2. sz.); Filep György: A. S. 1899–1984 (Agrokémia és Talajtan, 1984, 1-2. sz.); Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H (szerk. Für Lajos és Pintér János, Bp., 1987).
