Aranyi Sándor
Aranyi Sándor (1908. ápr. 7. – 1982. júl. 16.): orvos-ezredes. A szolnoki gimn.-ban érettségizett, majd Bp.-en elvégezte az Orvostud. Egy.-et. Ezután a II. sz. Női Klinikán alorvosként, majd adjunktusként dolgozott. 1939-ben a Bp.-i Honvéd Tisztikórház nőgyógyászati osztályára került. Rövidesen vezető főorvos lett. A II. világháborúban egészségügyi oszlopparancsnokként vett részt. 1941-ben kapcsolatba került Kálló Ferenc tábori lelkész alezredessel és Sólyom László szolgálaton kívüli vezérkari századossal, akik a nácizmus elleni fegyveres ellenállás tagjai voltak. Bekapcsolódott mozgalmukba, a kórházban fegyvereket rejtegetett az ellenállók számára. 1944. nov. 25-én a németek letartóztatták, előbb a Margit körúti katonai börtönben tartották fogva, majd Sopronkőhidára szállították. Mivel iratai a körülzárt Bp.-en maradtak, nem volt bizonyított vád ellene, így nem állították hadbíróság elé, s szabadlábra helyezték. Egy tábori kórház százados parancsnokaként esett orosz fogságba, ahonnét Dálnoki Miklós Béla vezérezredes miniszterelnök közbelépésére bocsájtották el. 1945 májusában a Honvédelmi Min. Főcsoportfőnökségének h. vezetőjévé nevezték ki. 1946-ban ezredesi rangot kapott. 1950. ápr. 23-án az ÁVH katonai elhárítói tartóztatták le mint a Sólyom altábornagy által vezetett ún. tábornoki összeesküvés gyanúsítottját. Ő volt a per 12-ed rendű vádlottja. A katonai bíróság első fokon halálra, maj d a Katonai Főtörvényszék 1950. aug. 11-én életfogytiglani börtönre ítélte. Vácon és a Gyűjtőfogházban raboskodott. 1954-ben szabadlábra helyezték, majd rehabilitálták. Felajánlották régi beosztását, de elutasította. Csongrád város szülész főorvosaként dolgozott nyugállományba vonulásáig. Visszaemlékezései: Két akasztófa árnyékában (Szeged, 1989). – Irod. Kubinyi Ferenc: Ketrecbe engem zártak (Bp., 1989).
