B. Nagy László
B. Nagy László (Bp., 1927. febr. 8. – Bp., 1973. ápr. 18.): újságíró, filmkritikus, dramaturg. A bp.-i ref. gimn.-ban érettségizett. Filmkritikákat írt a Magyar Út c. ref. hetilapba, tizenhat évesen asszisztens Szőts István filmrendező mellett. Katonaszökevényként csatlakozott a Börzsönyben egy ellenálló diákszázadhoz (1944). 1945-től a Parasztpárt lapjának, a Szabad Szónak munkatársa, ettől kezdve szoros barátság fűzte Sarkadi Imréhez. 1947–49-ben a Szabad Nép irodalmi kritikusa. 1949–54-ben dramaturg és rendező a Híradó- és Dokumentum-Filmgyárban, politikai témájú agitációs filmeket készített. 1955–56-ban a Művelt Nép, 1957-59-ben a Kortárs és a Magyar Nemzet, 1965-től az Élet és Irodalom filmkritikusa. Életének utolsó esztendeiben az MTA Irodalomtörténeti lntézetének munkatársa. Filmkritikáiban elemezte a háború utáni m. filmgyártást és a nemzetközi filmművészet legfontosabb jelenségeit. Foglalkozott a kortárs m. irodalommal is. Fordított angolból, többek között Th. Hardy és W. Faulkner műveit. Sajtó alá rendezte Móricz Zsigmond és Sarkadi Imre alkotásait. Öngyilkos lett. – F. m. A teremtés kezdetén (tanulmányok, esszék, kritikák, Bp., 1966); A látvány logikája (Bp., 1974). – Irod. Kósa Ferenc: B. N. L. (Filmkultúra, 1973. 2. sz.); Simon István: Búcsú N. L.-tól (Kortárs, 1973. 7. sz.); K. F.: B. N. L. (Irod. tört. Közl., 1973. 5. sz.); Nemes György: Búcsú B. N. L.-tól (Élet és Irod., 1973. 17. sz.); Széles Klára: B. N. L. halálára (Forrás, 1973 4-5. sz.); Sükösd Mihály: A beváltott tehetség. B. N. L.-ról (Élet és Irod., 1974. 23. sz.); Lakatos András: B. N. L. A látvány logikája (Irod. tört. Közl., 1975. 2. sz.). – Szi. Nagy Gáspár: In memoriam B. N. L. (vers, Alföld, 1973. 9. sz.); Hunyadi István: Átutazó. B. N. L. siratása (vers, Ősz Korcsulán, Bp., 1979).
