Bacher Vilmos
Bacher Vilmos (Liptószentmiklós, 1850. jan. 12. – Bp., 1913. dec. 24.): Talmud-kutató. A bp.-i, a boroszlói egy.-en és rabbi-szemináriumban tanult. A lipcsei egy.-en avatták doktorrá, 1877-ben a bp.-i orsz. rabbiképző tanára, majd ig.-ja. 1884-ben Bánóczi Józseffel megindította és 1893-ig szerk. a Magyar Zsidó Szemlét; 1895-től 1900-ig Mezei Ferenccel, majd Bánóczi Józseffel szerk. az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyvét. A Talmud-kutatás terén világszerte elismert tekintély volt. – F. m. A középkori zsidó vallásbölcsészek szentírásmagyarázata Maimuni előtt (Bp., 1892); Die hebräische Sprachwissenschaft vom X. bis XVI. Jahrhundert (Trier, 1892); A jemeni zsidók héber és arab költészete (Bp., 1910). Irod. Blau Lajos: B. V. élete és művei (Bp., 1910).
