Bágyoni Attila
Bágyoni Attila (Kunszentmiklós, 1928. ápr. 20. – Bp., 1985. júl. 11.): orvos, író. 1946-ban Kecskeméten a Piarista Gimn.-ban érettségizett. A szegedi tudományegy. orvosi karának hallgatója. 1947-ben részt vett az Apáthy István medikus népi kollégium szervezésében, és annak egyik alapító tagja lett. 1949-ben honvéd kollégista Bp.-en, 1953-tól honvédorvos, 1957-től 1964-ig Szigetszentmiklós körzeti orvosa majd higiénikus orvos a Pest megyei KÖJÁL-ban, egészségügyi szervező a Pest megyei Tanács Egészségügyi Osztályán. 1971. nov.-től a Pest megyei Egészségnevelési Csoport vezető főorvosa. 1973 és 1975 között az Orsz. Egészségnevelési Intézet ig. h.-e, 1983-tól haláláig ig.-ja, közben 1976 és 1983 között a Fővárosi Egészségnevelési Intézet vezetője. Számos nemzetközi szakmai rendezvényen vett részt. A Magy. Vöröskereszt Családvédelmi Munkabizottságának elnöke, az Egészségnevelés c. folyóirat főszerk.-je volt. Orvos-írói tevékenységét az 1966-ban megjelent szociológiai tárgyú írásaivalkezdte. 1966, 1967, 1968: három sikeres színházi premier A Botlárügy, Hogy látva lássanak és a Tojástánc c. drámáinak bemutatója. Kitüntetései: irodalmi nívódíj (1966), SZOT irodalmi ösztöndíj (1981), Magy. Vöröskereszt Henry Dunant-emlékplakett (1982), Közbiztonsági Érem arany fokozata a BM-től (1983), a Bolgár Népegészségügyi Min.-tól az egészségnevelési tevékenységért kitüntető jelvény (1985), munkásságáért posztumus Pápai Páriz Ferenc-emlékérem (1988). – F. m. Szex, szerelem, család (Bp., 1974, 1976, 1979); A szenvedélyek rabságában (Bp., 1982); A szerelem ébredésétől a harmóniáig (Bp., 1984); Üzenet a féfiaknak (Bp., 1985); Válasz a nőknek (Bp., 1987). – Irod. Pápay Dénes: Búcsú Dr. B. A.-tól (1928–1985) (Egészségnevelés, 1985. 26. sz.); Mándoki Rózsa: „Én egész népemet fogom... tanítani” (Egészségnevelés, 1985. 26. sz.).
