Bak Róbert
Bak Róbert (Bp., 1908. okt. 14. – Washington, 1974. szept. 15.): ideg- és elmeorvos, pszichoanalitikus. Oklevelet a bp.-i tudományegy. orvosi karán szerzett. Orvosi gyakorlatát a lipótmezei elme- és ideggyógyintézetben kezdte, majd Benedek László mellett a bp.-i elme- és idegkórtani klinikán dolgozott. Pszichoanalitikussá Hermann Imre képezte. A Siesta Szanatóriumban József Attila orvosa a költő betegségének utolsó időszakában (1937). 1941-től az USA-ban élt, gyakorló pszichoanalitikus volt. A New York-i pszichoanalitikus egyesület elnökségi tagja, az Albert Einstein College of Medicine tanára. Első munkáiban elmegyógyászati kórképekre alkalmazta a pszichoanalitikus szemléletet. Tudományos dolgozataiban főként az agressziónak és a szadizmusnak a perverziók kialakulási folyamatában játszott szerepével foglalkozott. – F. m. József Attila betegsége (Szép Szó, 1938); Élménypszichológiai elemzés a „Faxensyndrom”-nál (Gyógyászat, 1938. 46. sz.); A személyiség szétesésének kórlélektanához (Orvostud. Közl., 1940. 1. sz.); Masochism in Paranoia (The Psychoanalytic Quarterly, 1946); The Phallic Women (The Psychoanalytic Study of the Child, 1963). – Irod. Hermann Imre: Dr. B. R. (Orv. Hetil., 1974. 48. sz.); Martin H. Stein: R. C. B. (International Journal of Psychoanalysis, 1976. 57. sz.); Szalai Sándor: Emlékezés József Attila orvosára. Dr. B. R. (Kortárs, 1975. 8. sz.).
