Balás Jenő
Balás Jenő (Gyergyóremete, 1882. dec. – Bp., 1938. márc. 6.): bányamérnök. Oklevelét 1907-ben a selmecbányai főisk.-n nyerte. 1912-ben Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott és Erdély apró ércbányáit szövetkezetbe tömörítette; utóbb saját bányavállalata volt. Nagy érdemei vannak a Vértes és Bakony hegység országos kincset jelentő bauxittelepeinek (Gánt stb.) felfedezésében és feltárásában. 1922–23-ban megszerezte magának a bányajogosítványokat, ezeket a későbbi Bauxit Trösztnek eladta. Újabb kutatásainak befektetései anyagilag tönkretették. 1934-ben kidolgozta és könyvben ismertette a Bp.-i hévvizek hidrológiai rendszerét. 1935-ben a Velencei-hegységben végzett érckutatásokat, de anyagiak híján nem tudott eredményt elérni. Kidolgozta a Velencei-tó rendezési tervét. 1936-ban a Balaton holtterületeinek megszüntetésére és a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére dolgozott ki újabb terveket. – F. m. „Budapest fürdőváros„ alapjai (Székesfehérvár, 1936). – Irod. B. J. emlékezete (Bány. és Koh. L., 1938); Egy álmodozó bányamérnök (Népszabadság, 1961); Környei Elek: Egy álmodozónak hitt bányamérnök a magyar bauxitbányászat születésénél (Magy. Nemzet, 1963).
