Balkay Bálint
Balkay Bálint (Bp., 1931. júl. 31. – Bp., 1986. nov. 28.): geológus. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegy.-en (ELTE) szerezte (1953), s itt doktorált a mo.-i földkéreg szerkezete témakörből (1958). Első munkahelye az ELTE földtani, majd a geofizikai tanszék, ahol tanársegéd (1955). 1961-től a Bauxitkutató Vállalatnál dolgozott, és közben 1969-ig meghívott előadóként oktatott utolsó egy.-i munkahelyén. 1962–64-ben a guineai bauxitkutatásban vett részt, és az ottani Központi Földtani Hivatal vezetője. Ezután az Alumínium Tervezőnél (1965) megszervezte, majd vezette a földtan-talajmechanikai szakosztályt (1969). 1973–75-ben a Magy. Alumíniumipari Tröszt főgeológusa, 1975-től az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében dolgozott. A geológiát, matematikát, geofizikát és a közgazdaságtant mint oktató és kutató egyaránt művelte. Kéregszerkezeti, vulkanológiai és bauxitgenetikai kérdéseket tanulmányozott; foglalkozott az ásványi nyersanyagok prognosztizálásával és világgazdasági összefüggéseivel. A világviszonylatban is kiemelkedő Ny-dunántúli bauxitbányászat víztelenítésének hidrogeológiai tervezője. Mintegy 150 tudományos és technológiai tárgyú tanulmányt készített, amelyből több mint hetven nyomtatásban is megjelent, főként angol nyelven. – F. m. Kéregszerkezeti adatok a földtágulás kérdéséhez (Földtani Közl., 1957. 4. sz.); Bauxitisation and underground drainage (Travaux ICSOBA, Zagreb, 1973); A legfontosabb ásványi nyersanyagforrások alakulásának nemzetközi prognózisa (Fülöp Józseffel, OMFB, 1977); Theory and Practice of Regfonal Geochemical Exploration (Földváriné Vogl Máriával, Bp., 1978). – Irod. Pesty László: B. B. (Földtani Közl., 1987. 3. sz.).
