Balogh Lajos, 1945-ig vitéz
Balogh Lajos, 1945-ig vitéz (Bp., 1903. máj. 10. – Csókvár, 1986. okt. 9.): atléta, edző, gépészmérnök. Felesége Kael Anna atléta, tornász, testnevelőtanár lánya Balogh Anikó atléta, gerelyhajító. 1931-ben a Bp.-i Műszaki Egy.-en gépészmérnöki oklevelet szerzett, 1953-tól atléta mesteredző. 1931-től 1945-ig az Óbudai Hídtervező Vállalat, a Salgótarjáni Kőszénbánya, majd a Bp.-i Elektromos Művek mérnöke, 1946-ban az Iparügyi Min. Energiagazdasági Osztályán osztályvezetőh., 1947-ben mint a Független Kisgazda Párt (FkgP) tagja, a Nagy Ferenc-féle összeesküvés koholt vádjával letartóztatták. 1948-tól 1949-ig a Ganz Villamossági Gyár, 1950-től 1951-ig a Bp.-i Vasas Szakszervezet, 1951-től 1956-ig a Gheorghiu Dej Hajógyár tervezőmérnöke. 1922-től 1936-ig a Műegy.-i Atlétikai és Futball Club (MAFC), 1937-től 1944-ig a Magy. Atlétikai Club (MAC) atlétája, távolugró, rövidtávfutó, tízpróbázó. 1928-ban az amszterdami olimpia résztvevője. 1928-tól 1933-ig távolugrásban négyszeres m. bajnok. 1937-ben, 1941-ben, 1942-ben a m. távolugró-, 1942-ben és 1944-ben a m. kalapácsvető bajnokcsapat tagja. 1928-ban távolugrásban 7,13 m-rel főisk. világbajnoki 3., 1930-ban 7,26 m-rel főisk. világbajnoki 2. helyezett. 1930-ban a főisk. világbajnokságon a 3. helyezett 4x100 m-es váltó tagja. Távolugrásban 1929-ben 7,43 m-rel, 1933-ban 7,49 m-rel orsz. csúcstartó. 1924-től 1933-ig 12-szeres m. válogatott. 1946-ban a Magy. Atlétikai Szövetségelnöke, 1954-től a Testnevelési Tudományos Tanács tagja, 1956-tól 1963-ig a Testnevelési Főisk. Atlétikai Tanszékének munkatársa. Tervező mérnökként sportlétesítmények tervezésével és építésével foglalkozott: a Vasas Népligeti Stadionja és Pasaréti úti Sporttelepe (1949–52); a Népstadion edzőpályái (1951–54); a Pécsi Lokomotív Stadionja (1951); a Gheorghiu Dej Hajógyár Váci úti sporttelepe és evezős tanmedencéje (1951–56); a Bp. Honvéd kispesti és Dózsa György úti pályája és sporttelepe (1952–53); a Bp. Petőfi SE népligeti atlétikai és labdarúgó pályája (1953); a Bp. Vörös Lobogó és a Bp. Dózsa sporttelepének átépítése és kibővítése; a Bp. Építők és a Bp.-i Műszaki Egy. sportpályáinak építése (1954–56).
