Balogh Péter
Balogh Péter (Bágyon, 1748. aug. 14. – Bágyon, 1818. okt. 16.): főispán. 1771-től Nógrád vm. szolgabírája, majd alispánja volt. 1785-ben kir. táblai ülnök, később a hétszemélyes tábla bírája, majd a m. udvari kancellária előadója lett. 1787-ben udvari tanácsos. Kezdettől fogva élesen szembeszállt II. József abszolutista törekvéseivel, ezért az uralkodó megfosztotta szeptemviri méltóságától. Az 1790-91-i ogy.-en Nógrád vm. követe s a Habsburg-ellenes köznemesség (főleg a protestánsok) hangadója. A „filium successionis interruptum” elmélet (amely szerint II. József törvénytelen uralmával megszakadt családjának trónörökösödési joga) megalkotója, a porosz udvarral kapcsolatot kereső nemesi csoport egyik feje. A francia forradalom hatására azonban már 1791-ben közeledett a dinasztiához. 1791-ben Torontál vm. főispánja és kancelláriai tanácsos. I. Ferenc uralkodása idején magatartása már teljesen lojális. 1802-től Zólyom vm. főispánja. 1789-től az ev. egyházak főgondnoka. – Irod. Abafi Lajos: Ócsai B. P. (Hazánk, IX. évf.); Mágocsy-Dietz Sándor: Ócsai B. P. emlékezete (Bp., 1929).
