Balsaráti Vitus János
Balsaráti Vitus János (Dombegyház, 1529 – Sárospatak, 1575. ápr. 7.): tanár, orvos, ref. prédikátor. Szüleit a török elhurcolta, egy ideig nagybátyja nevelte Balsaráton, innen vette nevét is. 1549-től 1556-ig Wittenbergben tanult, ahol Melanchton előadásait hallgatta, majd az ő tanácsára a bolognai és paduai egy.-en orvosi tanulmányokat végzett és Paduában orvosdoktor lett. Rómában V. Pál pápa udvarában is folytatott orvosi gyakorlatot. 1560-ban Perényi Gábor országbíró hívására hazajött és udvari orvosa lett, valamint a sárospataki isk. h. igazgatótanáraként működött. Perényi halála után egyházi hivatalba lépett, 1570-ben olaszliszkai, 1571-ben sárospataki első pap és egyúttal a sárospataki isk. tanítója. Egyike az isk. első felvirágoztatóinak. Teológiai, orvosi műveket és latin verseket írt. – F. m. De remediis pestis prophylacticis (h. n., 1564); A keresztyén vallásnak minden ágazati rövid summába foglalva (h. n., 1571); Magyar Chirurgia (lappang v. elveszett). – Irod. Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953).
