Baltazár Dezső
Baltazár Dezső (Hajdúböszörmény, 1871. nov. 15. – Debrecen, 1936. aug. 25.): ref. püspök, jogász. Teológiai tanulmányai után Tisza Lajos nevelője volt, közben jogi doktorátust szerzett. 1898-tól a kultuszmin.-ban működött, 1900-tól lelkész Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben. 1907-ben az általa szervezett Orsz. Ref. Lelkész Egyesület elnöke, 1911-ben a tiszántúli egyházkerület püspöke, 1914-ben a főrendiház tagja, 1917-ben a ref. zsinat, 1918-ban a konvent elnöke lett. Az ellenforradalmi rendszer társadalmi, politikai életében liberális álláspontot foglalt el. 1927-től felsőházi tag. – F. m. Egységes politikai, kulturális, szociális és gazdasági programm a magyar kálvinizmus részére (Bp., 1918); A próbáltatások idejéből (Debrecen, 1920); Az én hitvallásom (Debrecen, 1920); Elég nékem az Isten kegyelme (Debrecen, 1923). – Irod. Csikesz Sándor: B. D. (Debrecen, 1936).
