Bánki László
Bánki László (Szabadka, 1922. jan. 16. – Bp., 1979. szept. 11.): rövidfilmrendező. Tanulmányai befejezése után vegyészlaboráns, vasesztergályos volt, majd kereskedelmi alkalmazott, gondnok. 1945-ben szovjet hadifogságba került. Három és fél évet volt Voronyezsben. Hazatérése után a Híradó-és Dokumentumfilm Gyár, ill. a Budapest Filmstúdió IMAFILM) II. telep munkatársa lett, kezdetben mint gyártásvezető, 1953-tól népszerű-tudományos, dokumentum-, oktató-, propaganda-, reklámfilmek írója, rendezője. Különösen az orvostudományban elért eredmények, felfedezések foglalkoztatták; 1966-ban Torinóban a Tranquillánsok c. filmjéért megosztva kapta de Bakey amerikai szívsebésszel a „Minerva Medica” nagydíjat. 1972-ben Várnában az Egészségügyi Filmfesztivál Nemzetközi Nagydíjával tüntették ki. – I. f. Bábok-emberek (1957); A lápvilág titkai (1958); Viszontlátásra szeged! (1960); Szívtáji sérülések (1962); Az életért... (1962); Korszerűfalu (1964); Lépcső lefelé (1964); Gyerekjáték (1965); Lottó papagáj (1965); Tiszta őrület (1966); Budapesti éjszakák (1967); Magyar gyógyszeripar (1968); Mozgássérültek (1969); Hévíz iszap (1970); Legyőztük a TBC-t (1970); Chinoin (1972); Konduktív pedagógia (1972); Kőbányai Gyógyszergyár (1972); Alkoloida-Mák (1975); Műtét nélkül (1976); Érdemes gondolkodni (1979). – Irod. In memoriam B. L. (Filmévkönyv, Bp., 1980).
