Banner János
Banner János (Székudvar, 1888. márc. 6. – Bp., 1971. jún. 29.): ősrégész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora (1957). A kolozsvári tudományegy. történelem-földrajz szakán végzett, doktorált (1910) és középisk. tanári oklevelet szerzett (1911). Makón, majd Jászberényben gimn. tanár (1911), 1913-tól a Jászberényi Múz. múzeumőre volt. Régészet-néprajz szakos végbizonyítványt kapott (1914). Alkalmanként gyakornokoskodott a kolozsvári Erdélyi Múz. Régiségtárában (1913–17); itt szakképzett muzeológus lett. A szegedi főreálisk. tanára (1920-23); a szegedi tudományegy.-en Mo. tárgyi néprajzából magántanárrá képesítették (1922). C. ny. rk. tanár (1929), majd ny. rk. tanár (1937), a régiségtudományi tanszék vezetője (1937-46), egy. ny. r. tanár (1938), dékán (1940–41), prodékán (1941–43); a Diákjóléti és Diákvédő Iroda elnöke (1940–44). 1946-tól a bp.-i tudományegy. ősrégészeti tanszékének vezetője. 1968-ban vonult nyugalomba. Az alföldi ősrégészeti kutatások vezetőjeként mentette meg, ásta ki a fontos leletek százait. Az egy. Régiségtudományi Intézetének régészeti anyagát eltároztatta. A Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (1937–44) s a Fontes Rerum Archaeologicarum (I., Bp., 1944) szerk. je volt. Célja a tervszerű tájkutatás, a rendszeres régészeti ásató és feldolgozó munka. Ő volt az első, aki megszerk. és javarészt összeállította a m. régészeti szakirodalom első, teljes bibliográfiáját. Megszervezte az Alföldi Régészeti Kataszteri Intézetet is, de ez a terve a II. világháború miatt, csak később, az MTA Régészeti Intézeténél a Magyarország Régészeti Topográfiája c. sorozatban válhatott valósággá. Elkészítette a rézkori péceli (bádeni) kultúra monográfiáját (1956). Idős kora ellenére is tovább ásatott (Békés-Városerdő stb.). A Magy. Néprajzi Társaság, a Magy. Régészeti és Művészettörténeti Társulat és több külföldi régészeti társaság tagja volt. Szerkesztő bizottsági tagja volt a szegedi Délvidéki Szemle (1940–44), a bp.-i Dissertationes Archaeologicae (1958-69), s a krakkói Acta Archaeologica Carpathica (1966–68) c. folyóiratoknak. Megkapta a Rómer Flóris-emlékérmet (1958), s a Márki Sándor-emlékérmet (1970). – F. m. Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig (I., Szeged, 1940); A kőkori élet Békés megyében (Gyula, 1941); Das Tisza-Maros-Körös-Gebiet bis zur Entwicklung der Bronzezeit (Szeged, 1943); Bibliographia Archaeologica Hungarica 1793–1943 (Szeged, 1944); A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig (Jakabffy Imrével, Bp., 1945); A békési vár (castrum, castellum, palánk). (Békési Élet, 1970). – Irod. Balassa Iván: B. J. (Ethnogr., 1972. 2-3. sz.); Korek J.: B. J. (Arch. Ért., 1972. 2. sz.).
