Bárdos Károly
Bárdos Károly (Magyarcsanád, 1933. jan. 14. – Bp., 1978. nov. 3.): mezőgazdaságimérnök. Földműves családból származott. Isk.-it Makón végezte (1947). Szegeden műszaki középisk.-ba iratkozott be, de tanulmányait abbahagyta, vasöntő ipari tanuló lett 1950–51-ben. 1951-ben szakérettségis tanfolyamot végzett Sátoraljaújhelyen, maj d tanulmányait az Agrártudományi Egy. Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karán, ill. ennek jogutódján, a Kertészeti és Szőlészeti Főisk.-a folytatta, 1957-ben végzett. Brigádvezető a Helvéciai Áll. Gazdaság Borbási Üzemegységében 1957–59-ben, egy.-itanársegéd a Kertészeti és Szőlészeti Főisk.-a 1960-tól, közben másodállásban a soroksári tangazdaság faisk.-i üzemrészének vezetője 1963-ig. 1961-ben a Földművelésügyi Min. megbízásábél a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz szaktanácsadója. 1967-től haláláig adjunktus a Kertészeti Egy. faisk. termesztési tanszékén. Tevékeny szerepet vállalt a faisk. szakmunkásképzés tantervének korszerűsítésében. Kutatómunkájának fő területe a termesztéstechnológia korszerűsítése volt. Jelentős eredményeket ért el tápkockás csemetenevelési módszerével és a szamóca hűtőtárolásának és gépi kézbenoltásának kikísérletezésével. Tápkockás alanyokon felnevelt egyéves oltványaival a Hamburgi Nemzetközi Kertészeti Kiállítások ezüstérmét kapta (1973). A Magy. Agrártudományi Egyesület titkára volt haláláig. – F. m. A faiskolai termesztés műszaki fejlesztésének problémái (Probocskai Endre, Sebőkné Lovász Lívia társszerzőkkel, Lippay János Tudományos Ülésszak előadásai, Bp., 1971). – Irod. Probocskai Endre: Búcsú B. K.-tól (Kertészet és Szőlészet, 198. 10. sz.).
