Baróti Szabó Dávid
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. ápr. 10. – Virt, 1819. nov. 22.): költő, műfordító. Székely nemesi családból származott. 1757-ben Székelyudvarhelyen lépett be a jezsuita rendbe, s különböző helyeken tanult és tanított (Trencsén; Szakolca, 1759–60; Székesfehérvár, 1760; Nagyszombat, 1761–63; Kolozsvár, 1763–64; Eger, 1764–65; 1765–70) pappá szenteléséig (Kassán, 1770-ben). 1770–71-ben a nagyváradi gimn. tanára, 1772–73-ban Besztercebányán töltötte harmadik próbaévét. A jezsuita rend feloszlatása után, 1773-tól Komáromban, majd 1777-től 1799-ig Kassán volt tanár. Itt indították meg és szerkesztették Kazinczyval és Batsányival 1788-tól Magyar Museum címmel az első m. nyelvű irodalmi folyóiratot. 1799-ben nyugalomba ment, s haláláig a Komárom vm.-i Virten, egykori tanítványánál, Pyber Benedeknél élt. A nemesi-nemzeti mozgalom egyik költője. A görög-római verselés egyik meghonosítója a m. költészetben, költői nyelvünket tájszavakkal és újításokkal frissítette. – M. Új mértékre vett külömb verseknek három könyvei (Kassa, 1777); Ki nyertes hangmérséklésben (Kassa, 1787); B. Sz. D. költeményes munkáji (Kassa, 1789); Orthographia és grammatikabéli észrevételek a magyar prozódiával együtt (Komárom, 1800). E két utóbbi mű Rájnis Józseffel és Révai Miklóssal nyelvi és verselési kérdésekben folytatott vitájának terméke. Magyarság virágai (Komárom, 1803); Virgilius Énéisse (1. rész, Bécs, 1810; 2. rész és Eclogák: Pest, 1813). – Irod. Arany János: Prózai dolgozatai (Bp., 1879); Klemm Antal: B. Sz. D. nyelve nyelvújítási szempontból (1908); Horváth János: Forradalom után (Magy. Figyelő, 1912. 3–4.); Keresztury Dezső–Tarnai Andor: Batsányi és B. Sz. (Irod. tört. 1952).
