Barsi Ödön, Rodriguez
Barsi Ödön, Rodriguez (Bp., 1904. ápr. 18. – Bp., 1963. febr. 5.): színész, író, rendező, Rodriguez André öccse. A bp.-i Színiak.-án 1929-ben színészi, 1930-ban rendezői diplomát szerzett. A Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja lett, majd Kolozsvárott játszott. 1935-ben a Magy. Rádió 10 éves jubileumára meghirdetett hangjáték pályázaton I. díjat nyert Gárdonyi G. Isten rabjai c. regényének átdolgozásával. Ebben az évben a Magy. Rádióhoz került, 1936-tól lektor és rendező volt. 1945 után részt vett a rádió újraindításában és főrendezőként működött 1948-ig, nyugdíjazásáig. Számos fantasztikus és detektívregényt írt álnéven a Tarka Könyvtár, az Érdekes regények, a Milliók könyve stb. regénysorozatokban. Dramatizálta többek közt Sienkiewicz Quo vadis és Dumas Három testőr c. regényét, több rádiójátékot írt. Filmre átdolgozta Jókai M. A kőszívű ember fiai c. regényét (1956). Cikkírója volt a Term. tud. Közl.-nek. – F. m. Az alcazári máglya (r., Bp. 1936); A bálványimádó (r., Bp., 1941); Komédiások (r., Bp., 1942); Játék a halállal (Kempelen Farkas) (r., Bp., 1942); Madagaszkár királya (Benyovszky Móric) (r., Bp., 1943); Az ördög hegedűse (Paganini életregénye, Bp., 1944); Az űrhajó (r., Bp., 1944); Indiánok a Dunán (ifjúsági r., Bp., 1946); Egy lélek visszatér… (r., Bp., 1947).
