Barta Imre
Barta Imre (Kecel, 1899. szept. 30. – Pécs, 1978. nov. 28.): orvos, haematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1959). A középisk. elvégzése után az I. világháborúban katona volt. Orvosi tanulmányait a bp.-i, a prágai német és a pécsi egy.-eken végezte. 1924-ben doktorrá avatták Pécsett. A pécsi klinikán Ángyán János professzor meghívására előbb gyakornokként, később mint tanársegéd, majd első tanársegéd működött több mint egy évtizeden át. A belgyógyászat tárgykörén belül a haematológiával foglalkozott. A klasszikus haematológiai morphologia megalapozásában nemzetközileg elismert szerephez jutott. Munkássága elismeréseként 1929– 1931 között Berlinben a Collegium Hungaricumban kapott ösztöndíjat. Itthon 1933-ban a pécsi egy.-en „A vérképző szervek kór- és gyógytana” tárgykörből egy.-i magántanárrá képesítették. 1936-ban az átépítés után megújult mohácsi kórház főorvosavolt. 1944 máj.-ában zsidó származása miatt elbocsátották, és mint munkaszolgálatos az Erdődi Áll. Közkórházban teljesített szolgálatot. 1944. dec.-ben visszahelyezték állásába. 1947-től a kórház ig. főorvosa. 1946-tól c. egy.-i rk. tanár. Munkásságát az MTA tudományos célhitellel támogatta. 1960-tól egy.-i tanára Pécsi Orvostudományi Egy. I. sz. Belgyógyászati Klinikáján. 1968-ban vonult nyugalomba mint a klinika ig.-ja. 113 tudományos dolgozata jelent meg, három monográfiát is írt. Az elsők között foglalkozott élő emberben a csontvelő elváltozásaival, megalkotta a csontvelő-dysplasia fogalmát. Elsőként írta le a reticulum-sejtek különböző típusait, vizsgálta a csontvelő mikrocirkulációját, foglalkozott a reticulosisszal és számos haematológiai kórképpel. A lépről írott monográfiájaháromnyelvenjelentmeg. yéven át volt a Magy. Haematológiai Társ. elnöke. – F. m. Klinikai cytopathologia (Bp., 1979). – Irod. Trencséni Tibor: Dr. B. I. 1899– 1978 (Orv. Hetil., 1979. 120).
