Barta János
Barta János (Szentes, 1901. aug. 9. – Debrecen, 1988. ápr. 18.): irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1967, r. 1982), Baumgarten-díjas (1938). Egy.-i tanulmányait mint Eötvös-kollégista a Pázmány Péter Tudományegy.-en végezte, 1923-ban szerzett tanári diplomát. A húszas évek második felében a berlini Collegium Hungaricum tagja, majd Bp.-en felsőkereskedelmi isk. tanár és ig. 1935-ben Baumgarten jutalomban részesült. A romantikus Vörösmarty c. tanulmánya a Nyugatban jelent meg (1937); az Irodalomtörténet c. folyóirat közölte írásait. 1950-ben docens a bp.-i egy.-en. 1951 őszén megbízták a debreceni egy. II. számú m. irodalomtörténeti tanszékének vezetésével professzori rangban. 1952-től Debrecenben élt, az egy.-en a XIX. század második fele m. irodalmának előadója volt. Főleg Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, hajda János életművével foglalkozott, de Kosztolányi Dezsőről, Babits Mihályról, Ady Endréről, Móricz Zsigmondról éppúgy figyelemre méltót írt, mint a reformkor nagyjairól. A debreceni egy.-en tudományos iskolát teremtett. Szerk. Klaniczay Tiborral a Magyar irodalmi szöveggyűjtemény I–II. kötetét (1950–1951; 1951–1952). Magyar irodalmi tankönyvet írt Klaniczay Tiborral (1950); szerk. Vajda János összes műveinek kritikai kiadását (1969-tól). A Nemzetközi Lenau Társ. tudományos tanácsának tagja volt. – M. Madách Imre (Bp., 1942); Arany János (Bp., 1953); Mikszáth (Kálmán) problémák (Bp., 1961); Élmény és forma (Bp., 1965); Költők és írók. Irodalmi tanulmányok (Bp., 1966); Esztétikai és irodalmi tanulmányok (Bp., 1976); Évfordulók. Tanulmányok, megemlékezések (Bp., 1981); A pálya végén. Tanulmányok (Bp., 1987); Ma, tegnap, tegnapelőtt. Tanulmányok (vál., szerk. Imre László, Debrecen, 1990). – Irod. B. J.: Pályám emlékezete (Új Írás, 1978. 4. sz.); Köpeczi Béla: B. J. 80 éves (Stud. Litt., 1981); Pomogáts Béla: B. J. műhelye (Kortárs, 1982. 5. sz.); Cs. Nagy Ibolya: B. J. (riport, Debreceni Szle, 1987. 1. sz.); Görömbei András: B. J. 1904–1988 (Hungarológiai Ért., 1986. 3–4. sz.); Nagy Miklós: B. J. (Magy. Tudomány, 1988. 10. sz.); Németh G. Béla: B. J. (Irodtört. Közl., 1987–1988. 5–6. sz.); Vargha Balázs: B. J. emlékezete (Élet és Irod., 1988. 18. sz.); Tamás Attila: Vonások B. J. arcképéhez (Irod. tört., 1990. 1–2. sz.); Mohai V. Lajos: B. J.: Ma, tesnap, tegnapelőtt (Kortárs, 1992. 2. sz.). – Szi. Keresztury Dezső: Búcsú János úrtól (vers, Élet és Irod., 1988. 18. sz.).
