Basilides Mária
Basilides Mária (Jolsva, 1886. nov. m. – Bp., 1946. szept. 26.): operaénekesnő (alt). Tanulmányait a Zeneak.-n végezte. 1911-ben a Népoperához, szerződött, 1915-ben mint ösztöndíjas került az Operaházhoz, 1917-től haláláig az Operaház tagja. 1934-ben örökös tag lett. Mint dalénekesnő (Schubert- és Mahler-dalok) és oratóriuménekesnő (Bach) is kivált. 1918-tól a bp.-i oratórium-előadásokon rendszeresen közreműködött, 1923-tól számos külföldi hangversenyen járt (Berlin, London, Párizs, Bécs, Drezda, Koppenhága, Prága, München, Köln, Antwerpen, Oslo stb.). Mint a haladó mozgalmak híve, rendszeresen fellépett a Horthy-rendszer alatt rendezett munkáselőadásokon. Egyike volt kora legnagyobb m. énekművészeinek. Gluck-, Händel-, Wagner-operákban nyújtott kitűnő alakításokat. Nevét mint a leghivatottabb Bartók és Kodály-énekesnő is megörökítette. – 1913-tól Péterfi István zenekritikus felesége volt. – F. sz. Orfeusz (Monteverdi), Carmen (Bizet), Delila (Saint-Saëns: Sámson és Delila), Azucena (Verdi: A trubadur), Herodias (R. Strauss: Salome). – Irod. Tóth Aladár: B. M. (Fórum, 1946); Somogyi Vilmos: B. M. (Muzsika, 1961. 10. sz.)
