Bassola Zoltán
Bassola Zoltán (Bp., 1902. jún. 4. – Bp., 1968. jún. 26.): tanár. Az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i tudományegy. latin-görög és magyar szakán végezte tanulmányait. Bp.-i Kölcsey Ferenc gimn. tanár (1928–34). 1934-től az Orsz. Közoktatási Tanács jegyzője, majd ügyvezető ig.-ja. Része volt az 1934. 11. tc.-kel létrehozott egységes gimn. tantervének és útmutatásainak kidolgozásában, a gyakorlati középisk.-ról szóló 1938: 13. tc. előkészítésében. Pedagógiából doktorált (1937), 1938-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban (VKM) segédtitkár, osztálytanácsos, a gimn.-i ügyosztály h. vezetője. Támogatta a lengyel menekültek balatonboglári középisk.-ját (1940–44), mentesítő levéllel látott el üldözött zsidó tanítókat és tanárokat (1944). A nyilas hatalomátvétel után a hivatali esküt nem tette le, ezért bujkálnia kellett. 1945 után a VKM újjászervezésén dolgozott, 1946-tól adminisztratív államtitkár volt. Nyugdíjazták (1948), a nyugdíját megvonták (1949). Ezután nyelvórákat adott, műszaki fordításokat vállalt. 1957-től haláláig az OSZK tudományos munkatársa volt. – F. m. Decroly pedagógiai rendszere (Bp., 1937).
