Básthy István
Básthy István (Bp., 1896. márc. 21. – Bp., 1970. márc. 1.): díszlettervező. Az Iparművészeti Isk. elvégzése után 1923-1927 között az Unio Színházak (Magyar, Király, Belvárosi, Blaha Lujza és Andrássy úti Színház) számára dolgozott, de kapott megbízatásokat a Nemzeti Színháztól is. 1927–28-ban Berlinben filmdíszleteket készített, ezt folytatta hazatérése után is, miközben több fővárosi és vidéki színháznál működött: Belvárosi Színház, debreceni Csokonai Színház. Belsőépítészettel is foglalkozott: Bucsinszki kávéház (1932), Vigadó söröző-étterem (1935), Hangli-kioszk (1936). 1945 után a miskolci, a pécsi, a Déryné, az Ifjúsági Színháznál dolgozott, ill. filmekhez készített díszleteket. Idős korában az Ódry Árpád Színészotthon lakója volt. Díszlettervei: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Földes Jókai: A kőszívű emberfiai; Benedek–Karinthy–Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Fagyejev: Az ifjú gárda; Donizetti: Szerelmi bájital; Dunajevszkij: Szabad szél; Szigligeti Ede: Liliomfi; Scserbacsov: Dohányon vett kap itány; Csiky Gergely: Kaviár; Offenbach: Orfeusz; Lehár Ferenc: Luxemburg grófja; Schubert-Berté: Három a kislány; Molière: A fösvény; Schiller: Ármány és szerelem; Osztrovszkij: Karrier. – Jelentősebb filmdíszletei: Rongyosok (1925), Zárt tárgyalás (1940); A beszélő köntös (1941), A régi nyár (1941), Szakadék (1956), Ünnepi vacsora (1956), Merénylet (1959), Új Gilgames (1963)
