Báthori Zsigmond, somlyói
Báthori Zsigmond, somlyói (1572 – 1613. márc. 27.): Erdély fejedelme. ~ Kristóf és Bocskai Erzsébet fia. Apja halálakor 1581-ben lépett a trónra, de az önálló kormányzást csak 1588-ban vette át. Nagybátyja, Bocskai István és Carillo Alfonz jezsuita tanácsára 1594-ben szakított a Portával, s az ezt ellenző főurakat kivégeztette. 1595. jan. 28-án Rudolf császárral a török ellen szövetséget kötött; birodalmi hg.-i címet kapott, aug. 6-án feleségül vette Mária Krisztierna Habsburg főhg.-nőt. Az erdélyi hadsereggel visszavette a töröktől Lippát és Jenőt, majd Mihály havasalföldi vajdával együttműködve okt. 28-án Gyurgyevónál megverte a nagyvezér seregét; viszont 1596. okt. 26-án Mezőkeresztesnél az egyesült erdélyi és mo.-i hadak csatát vesztettek a török ellen. Miután látta, hogy a Porta bosszújától országát nem tudja megvédeni, 1597-ben átadta Erdélyt a császárnak, kárpótlásul az Oppeln-Ratibor-i hg.-séget kapta, s elhagyta a fejedelemség területét. De elhatározását megbánta, s 1598. aug. 20-án katonai puccsal újra elfoglalta a trónt. 1599. márc.-ban ismét lemondott Báthori András bíboros javára. Annak halála után, 1601. febr. 4-én megint fejedelemmé választatta magát. A császári csapatok rémuralmával torkig levő nemesség mellé állt, azonban aug. 3-án Goroszlónál Basta tábornagy és Mihály havasalföldi vajda egyesült serege legyőzte: kisebb csatározások után 1602. júl.-ban újra lemondott és végleg eltávozott Erdélyből, miután következetlen, kapkodó politikájával teljesen tönkretette a fejedelemséget. Ettől kezdve Cseho.-ban élt császári kegyelemkenyéren. 1605-ben fel akarták léptetni Bocskai ellenében, de nem vállalta. 1611-ben összeesküvés vádjával a prágai Hradzsinba zárták, ahonnan csak 14 hónap múlva szabadult. – Szi. Fáy András: A két Báthori (tragédia, Pest, 1827); Kemény Zsigmond: Gyulai Pál (r., Pest, 1847); Bibó Lajos: B. Zs. (dráma, Bp., 1927); Passuth László: Sárkányfog (r., Bp., 1960). – Zene. Horusitzky Zoltán: B. Zs. (opera, rádió, Bp., 1955).
