Benedek Elek
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szept. 29. – Kisbacon, 1929. aug. 17.): újságíró, író. Bp.-en végezte a bölcsészetet. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerk.: Magyarság (1901-02); Magyar Világ (1902-03); Magyar Kritika (1897-99); Nemzeti iskola (1890-1905); Néptanítók lapja (1907-09). 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságomat, Sebők Zsigmonddal együtt szerk. a Jó Pajtás esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozata a Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társ. tagja lett. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. 1921-től Kisbaconban élt haláláig, szerk. a Cimbora című ifjúsági lapot. Mint meseíró a m. gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet. Fia B. Marcell író. – M. Felnőttek számára: Testamentum és hat levél (Bp., 1894); Falusi bohémek (Bp., 1899); Édes anyaföldem (regényes önéletrajz, Bp., 1920); Halljátok emberek (Politikai írások és irodalombírálatok, Bukarest, 1957); A harismadár (nov., karcolatok, elb., Bukarest, 1959). Gyermekeknek: Magyar mese- és mondavildg (I-V. Bp., 1896); Többsincs királyfi (mesejáték, Bp., 1900); Hazánk története (Bp., 1904). – Irod. Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben (Bp., 1930); Vezér Erzsébet: B. E. (Bp., 1937); Ortutay Gyula: Írók, népek, századok (Bp., 1960); Benedek Marcell: Naplómat olvasom (Bp., 1965).
