Bihari Sándor
Bihari Sándor (Rézbánya, 1855. máj. 19. – Bp., 1906. márc. 28.): festő. Gyermekéveit Nagyváradon töltötte, 1874-től Pesten retusőr, s esténként Székely Bertalan mintarajzisk.-i tanfolyamának látogatója volt. 1876-tól Bécsben dolgozott, s közben a Képzőművészeti Ak.-án képezte tovább magát melynek 1878-79-ben rendes növendéke lett. 1883-ban Párizsba ment. J. P. Laurens-nál folytatott tanulmányai mellett a Louvre-ban másolatokat készített műkereskedők számára. A Párizsban megismert impresszionizmus és a plein air irányzat erős hatással volt festészetére. Kereszttűzben c. képét 1885-ben a bp.-i őszi kiállításon Ferenc József megvásárolta. Ez évtől 1886 őszéig Deák-Ébnernél Szolnokon dolgozott, 1886-ban Bíró előtt c. festményével elnyerte a Képzőművészeti Társ. díját. E műve a leghíresebb m. életképfestővé avatta. 1887-es velencei, 1888-as hollandiai és belgiumi utazásai után 1890-91-ben Karlovszky Bertalannal Bp.-en festőisk.-t alapított. 1900-ben részt vett a szolnoki művésztelep megalapításában, melynek nemcsak életképeiben, de tájképeiben is egyik legjellegzetesebb képviselője lett. 1896-ban Ferenc József-díjat, 1898-ban pedig Vaszary-díjat nyert Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál c. képével. Számos külföldi kitüntetést is kapott. Halála évében a Képzőművészeti Társ.-ban, 1911-ben a Szent György Céhben, 1919-ben a Nemzeti Szalonban, 1950-ben pedig a Fényes Adolf Teremben rendeztek műveiből emlékkiállítást. – Írásai: Szellemi Élet (1897); Magamról (Művészeti Krónika, 1904). – Irod. Fónagy Béla: B. S. (Művészet, 1906); Oelmacher Anna: A Fővárosi Képtár kiállítása a Fényes Adolf Teremben (Katalógus. Előszó. Bp., 1950); Oelmacher Anna: B. S. (Szabad Műv. 1950. 8. sz.)
