Blaskó János, idősebb
Blaskó János, idősebb (Debrecen, 1919. ápr. 14. – Bp., 1988. márc. 11.): festő. A Képzőművészeti Főisk.-t 1942-ben végezte el Burghardt Rezső és Glatz Oszkár irányításával. 1945-ben tanári pályára lépett, évtizedekig tanított az egri tanárképző főisk.-n. 1947-től rendszeresen szerepelt orsz. és megyei kiállításokon, amelyeken számos díjat nyert (pl. a Heves Megyei Tanács művészeti díja, 1973; az egri Akvarell Biennálé I. díja, 1974; a Salgótarjáni Városi Tanács díja, 1974; az egri Sorsforduló c. pályázat díja, 1977). Az 1940-50-es években festett atmoszferikus képei után később eltávolodott a közvetlen látványfestéstől, és a tárgyi elemek átírásával szigorúbb kompozíciós rend megteremtésére törekedett. Leegyszerűsített síkformákból kialakított képein a konstruktivista és szürrealista elemek lírai, expresszív színvilággal párosulnak. Célja nem a tárgyak, hanem a viszonylatok megjelenítése volt. Gyakori témája az emberi tartalmat sugalló négyzet és a háztömb. Munkássága utolsó szakaszában készült sajátos, melankolikus hangulatú pasztellképein közvetlen természeti-táji élményeit örökítette meg. Fontosabb önálló kiállítása volt Szilvásváradon (1963), Verpeléten, Gyöngyösön (1967), Egerben (1967, 1969, 1974), Debrecenben, Balassagyarmaton (1975). A bp.-i Műcsarnokban 1977-ben volt gyűjteményes kiállítása. Többször szerepelt külföldön rendezett kollektív tárlatokon is (pl. Milano, 1965; Nemzetközi Festészeti Biennálé, Firenze, 1972; Szocialista országok Nemzetközi Festészeti Biennáléja, Kassa, 1973). – Irod. Farkas András: B. J. (Népújság, Eger, 1969. szept. 2i.); -Elekes-: B. J. (Nógrád, 1975. nov. 6.); dr. Maksay László: B. J. 1977-es műcsarnoki kiállítása katalógusának előszava.
