Blazovich Jákó Ferenc
Blazovich Jákó Ferenc (Répcesarud, 1886. ápr. 29. – Pannonhalma, 1952. dec. 26.): bencés tanár. 1904-ben lépett a bencés rendbe. Felsőbb tanulmányait a pannonhalmi hittudományi és tanárképző főisk.-n végezte 1905-11-ben. 1911-15 között gimn. tanár, 1921-24-ben házfőnök és ig. Pápán; 1924-30-ban IV. Károly király gyermekeinek nevelője, majd tanulmányi felügyelője Lequeitióbán; 1930-tól gimn. tanár, majd házfőnök Győrött; 1938-tól alperjel, főisk. tanár, főkönyvtáros Pannonhalmán. 1944-50-ben alapítványi ig. Bp: en, 1951-től nyugdíjas Pannonhalmán. Publicisztikai tevékenységet is kifejtett. Szerk. a Pápa és Vidéke c. hetilapot, főszerk.-je volt a Pannonhalmi Szemlének. Számos cikke és tanulmánya jelent meg a fővárosi és vidéki katolikus napilapokban és folyóiratokban. – M. A csend mélységeiből (Bp., 1935); A legfájóbb válság (Bp., 1935); A nagy szfinx (Bp., 1936); Krisztus embere (Bp., 1938); A fizikai okság elve és a kvantumfizika (Pannonhalma, 1941). – Irod. A Pannonhalmi Szent Benedekrend története (VL, B., Bp., 1916).
