Böröcz István
Böröcz István (Kassa, 1913. szept. 20. – Bp., 1978. febr. 18.): gépészmérnök, épületgépész. Végzős gimnazistaként országos tanulmányi versenyt nyert fizikából. Oklevelet a bp.-i műegy.-en szerzett (1948). Először az újjáépülő vasútnál dolgozott mint a Közlekedési Tervező Vállalat, majd a Vasútterv gépészeti osztályvezetője. 1952-től vasúti főmérnök, 1958-tól a Szövetkezeti Tervező, majd később a Vegyterv gépészeti osztályvezetője. 1963-tól haláláig a gödöllői Agrártudományi Egy. tudományos főmunkatársa, a mezőgazdasági épületgépészet tantárgy előadója volt. Közreműködött – többek között – az Engels téri autóbuszpályaudvar, a székesfehérvári vasútállomás, az Úttörővasút tervezésében. Kutatási témái közül kiemelkedő az állattartási épületek klimatizálása, melyet az Állatorvostudományi Egy.-mel közösen végzett; az élővizek tisztasága érdekében végzett kutatómunkája, a mezőgazdasági szennyvizek tisztítása, biológiai szennyvíztisztítás, trágyakezelési eljárások. – F. m. Feszített betonszerkezetek (társszerzőkkel, Bp., 1952); Az istállóépület szerkezetének hatása az optimális bioklímára (Magy. Építőipar, 1962. 1. sz.); A fehér hússertésfiaztató létesítésének irányelvei (társszerzőkkel, Bp., 1965); Baromfiistállók épületgépészeti és klimatizáló berendezései (Bp., 1966); Épületgépészeti számítási segédlet állattartási épületek számára (társszerzőkkel, Bp., 1966); Klímatényezők automatizálása. Mezőgazdasági folyamatok automatizálása (Bp., 1967); Épületgépészeti és klimatizáló berendezések kialakítása, hizlalda, fiaztató, kocaszállás (Gödöllő, 1969).
