Brisits Frigyes
Brisits Frigyes (Máza, 1890. márc. 4. – Vác, 1969. dec. 7.): irodalomtörténész, cisztercita szerzetes, tanár, az MTA tagja (l. 1934–1949), az irodalomtudományok doktora (1957). A teológiát a cisztercita Bernardinumban (Zirc) végezte el, közben a bp.-i tudományegy.-en magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1913-ban ciszterci rendi áldozópappá szentelték. A rend Szent Imre gimn.-ának 1914-től tanára, 1935-től h. ig.-ja, 1939-től 1948-ig ig.-ja volt. A bp.-i tudományegy.-en 1935-től magántanár, 1946–48-ban rk. tanár, 1927-től a rendi tanárképzőn a m. irodalom tanára. 1919–26-ban szerk. és magas színvonalra emelte a Magyar Középiskola c. lapot, titkára volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. Az 1910-es évektől sokat publikált az Életben és az irodalomtörténeti szaklapokban. Tudományos hírnevét elsősorban számos Vörösmartyról szóló tanulmányának köszönhette. Élete végéig készült egy Vörösmarty-monográfia megírására, de ebből csak egy töredék készült el. Kutatásainak java részét azonban közzétette a költő Összes műveinek kritikai kiadásában. Számos gimn. olvasókönyvet állított össze. – M. Vörösmarty Mihály kiadatlan költeményei (Bp., 1926); A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-kéziratainak jegyzéke (Bp., 1926); Assisi Szent Ferenc (Bp., 1926); Sziklay János írói egyénisége (Bp., 1927); Pázmány világa (Bp., 1933); Vörösmarty Mihály és az Akadémia (Bp., 1937); A magyar irodalom története a XIX. század első felében (Bp., 1939). – Irod. Kozocsa Sándor: Új katolikus irodalomszemlélet (Kat. Szle, 1939); Szauder József: B. F. (Irod. tört. Közl., 1970. 2. sz.); Bencédy Józset: B. F. (Irod. tört., 1970. 3. sz.).
