Bródy Sándor
Bródy Sándor (Eger, 1863. júl. 23. – Bp., 1924. aug. 12.): író, drámaíró, publicista. A középisk.-t nem fejezte be; tizennyolc éves korában Gyulán írnok egy ügyvédnél; első cikkei a helyi lapban jelentek meg. Novellákat írt. 1884-ben Pestre költözött. Nyomor c. novelláskötete és Faust orvos c. regénye alapján a kritika a m. Zolát sejtette benne. A Magyar Hírlapnál kapott állást. 1888-ban – ahogy ő maga írta – egy báli tudósításra Kolozsvárra utazott, három évig maradt ott. Szerk. az Erdélyi Híradót (188889), az Erdélyi Képes Újságot és a Kolozsvári Életet (1889), ezután a Magyarországot (1889-90). 1890-ben ismét Bp.-re került, a Magyar Hírlap munkatársa. 1900-ban egy évig Fehér Könyv c. irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amelynek érdekessége az volt, hogy minden számát elejétől végig ő írta. 1903-05 között Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával szerk. Jövendő c. hetilapjában, amely a Nyugat megindulásáig a modern, haladó polgári irodalom legfontosabb orgánuma volt, merészen bírálta a korabeli társadalom visszásságait. 1905 nyarán a Semmeringen öngyilkossági kísérletet követett el. Felgyógyulása után a Pesti Hírlap, A Nap, Az Újság, később Az Est munkatársa. A forradalommal, a Tanácsköztársasággal egyértelműen rokonszenvezett, s bár szerepet nem vállalt benne, az ellenforradalom alatt mégis bécsi emigrációba kényszerült. 1923-ban tért haza. A századforduló jelentős polgári írója volt. Színművei nagy sikert arattak: A dada (1904); A tanítónő (1908); A medikus (1911). Szókimondó bátorsága s újszerű modern prózai stílusa miatt Ady Endre s Móricz Zsigmod is az új m. irodalom egyik legjelentősebb úttörő egyéniségének tartotta. – F. m. Az egri diákok (ifjúsági r., Bp., 1854); Az ezüst kecske (Bp., 1858); Egy férfi vallomásai (Bp., 1899); A nap lovagja (Bp., 1902); Királyidillek (Bp., 1902); A sas Pesten (Válogatott írások. Sajtó alá rendezte Szauder József: B. S. életrajza Kárpáti Auréltól, Bp., 1954); Rembrandt (Az utószót és a jegyzeteket írta Bródy András, Bp., 1957); Cilinderes Tiborc (Bródy András előszavával, Bp., 1958); Két szőke asszony és más regények (A bevezetést írta Bóka László, Bp., 1959); Húsevők (novellák, válogatta és a jegyzeteket Bródy András, a bevezetést Czine Mihály írta, Bp., 1961). – Irod. In memoriam B. S. Írták Mohácsi Jenő stb. (Bp., 1944): Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig (Bp., 1961); Réz Pál: B. S. (Élet és Irod., 1963. 11. sz.); Földes Anna: B. S. (Bp., 1964). – Szi. Hunyady Sándor: Családi album (Bp., 1934)~
